Rozs

Availability:

In Stock & Ready to Ship

Quick description

A jelenleg szokásos forró nyári időszakban különös jelentőséggel bír a kiválóan emészthető rostok etetése: kevesebb emésztési hő (belső hőfelszabadulás) keletkezésével nem gyötri a tejtermelő tehenet, így annak még a nyári időszakban sem csökken számottevően az étvágya és a termelése!

Számos telepen számoltak be arról, hogy a rozsdepó megnyitásakor és 8-12 kg/nap/tehén mennyiségben való etetéskor még nyári melegben is javult a tejtermelés, esetenként pedig még a tej zsírtartalma is emelkedett.

Az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású tömegtakarmányok és takarmánykeverékek, takarmányozás-élettani szerepük mellett, növelik a tömegtakarmány-termesztés és felhasználás ’biodiverzitását’ is.

Több faj használata és a nyári hőség kikerülése nagyobb termésbiztonságot jelent, továbbá jól illeszthetők a vetésszerkezetbe (ha idejében vetik és takarítják be őket). Nem kell a siló- és szemeskukorica (vagy a májusi vetésű árunövények) lába alól kihúzni a talajt. Aszályos vagy forró nyár után pedig (amikor nem terem elegendő silókukorica) nagy segítség, ha a teheneinket (de akár az üszőket is) jó minőségű, emészthető rostban és rostalapú energiában gazdag gabona- vagy keverékszilázsokkal takarmányozhatjuk.

Természetes jóllakottság a rozsnak köszönhetően

A gabona komplex szénhidrátvegyületeket tartalmaz, amelyek folyamatosan és lassan glükózra bomlanak az állat vékonybelében. A természetes következmény tartós jóllakottsági érzés. A rozs ezen és más hatásait a sertéshízlalásban nemrégiben egy tanulmányban írták le, amelyet a Hannoveri Állatorvostudományi Egyetem Alapítványa (TiHo) készített a KWS-sel és a Walsrode Állattenyésztési Szövetkezettel közösen. „Vannak jelek arra, hogy a rozs kedvezően befolyásolhatja az állatok viselkedését”, mondja Josef Kamphues, a TiHo Takarmányozási Intézetének professzora és a tanulmány vezető szerzője. A résztvevő 18 gazdaság közül 10 nevelt kanokat, és több mint 45 000 állatot hizlaltak a vizsgálat során. Olyan keverékkel táplálták őket, amelyben a rozs aránya 5% volt a hizlalás előtti időszakban, 25% a középső hizlalási szakaszban, végül 40% a hányada a növekedés befejezése szakaszában.

Ez szokatlanul magas érték – a gazdák gyakran sokkal kevesebb rozst használnak sertéshizlalásban. Ugyanakkor a vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy jó indokok vannak e tendencia megfordítására. És nem csak azért, mert a sertések jóllakottabbak. „Egyszerűen nem folytathatjuk annyi műtrágya felhasználásával, mint az elmúlt évtizedekben” – mondja Kamphues. „És a rozs segít a mezőgazdaságnak az új módszerekben.”

A rozs vetési paramétereit az 1. táblázat tartalmazza

A zárójelben lévő alacsonyabb csíra értékek jobb termékenységű talajra és/vagy korábbi vetésre, a magasabb csíraszámok gyengébb termékenységű talajra és/vagy későbbi vetésre vonatkoznak.

  1. táblázat. A rozs vetési paraméterei
Szabadelvirágzású rozs (magyar fajták)
Vetésidő szeptember 15-30
Csíraszám (millió/ha) 3,5 (3,0-4,0)
Vetésmélység (cm) 4-6